Cueva del tesoro: a kincsesbarlang, amit a tenger vájt ki

Malagától nem is annyira messze, egy kisebb községben található a Cueva del Tesoro, vagyis a Kincsesbarlang. Európában ez az egyetlen egy olyan barlang, ami tengeri eredetű és meglátogatható. A világon pedig összesen csak 3 ilyen kialakulású barlang található. Amennyiben időnk engedi, tegyenek egy kis utazást Rincón de Victoria-ba és töltsenek el itt pár csodálatos órát.

Magáról a barlangról

A barlang tengeri eredetű, melyet a tenger alakított ki és miután visszahúzódott ránkhagyta ezt a kincset. Vagyis inkább a spanyolokra hagyta. Tudjátok mi az, ami nekem a legjobban tetszik benne? Hogy a barlang a Jura korban alakult meg, amikoris még a dinoszauruszok uralták a világot.

Utólag, a Paleolit korban emberi csoportok lakták be a barlangot, ők pedig szépen összefirkálták a falakat, így ránkhagyván a paleolit kori rajzokat. A barlang menedékként való használata a későbbiekben is folytatódott. Bizonyos részét, többnyire a bejárathoz közeli részeket, folyamatosan különböző embercsoportok és civilizációk lakták be.

Cueva del tesoro
Cueva del tesoro egyik kamrája

A barlang sokak által való meghódítása megannyi legendának szolgált alapul. De legfőképp annak, amiután a nevét is kapta: egy rejtélyes legenda egy elrejtett kincsről, amit  Almoravid eredetű uralkodók rejtettek el benne. Persze mondanom sem kell, kincsnek nyoma sincsen a barlangban, mert maga a barlang a kincs.

Legendák nyomában, hogyan is kapta a nevét a Cueva del tesoro?

A nevét az itt feltehetőleg a 17. száazadban elrejtett kincs után kapta. A legenda úgy tartja, hogy öt muszlim Almoravid származású király , akik a Mediterrán tenger másik feléről érkeztek ide, a királyságukban felmerült felkelések elől menekülve bújtak itt el. Természetesen a menekülés egyik legfontosabb kelléke a tulajdonukban lévő különleges és értékes ékszerek és javak, amiket a barlangban rejtettek el, hogy senki se leljen rájuk. Ennek a legendának az idők során számos változata akadt, egyikében pedig úgy tartják, hogy nem öt király volt, hanem csak egy: Tashfin ibn Ali.

A legenda eléggé valószínűtlen, már csak amiatt is, mert a főszereplő király sose tért vissza, hogy magához vegye, ami jogszerint az övé. Viszont ez a legenda számos felfedezőt és kincsvadászt ösztönzött arra, hogy a kincs után kutasson és így felfedezvén a barlangot. Különlegesen a 17. századtól.

A következő században felfedeztek pár gránátkövek is, ami még több kincsvadászt vonzott a barlangba. Ez a kincskeresés tette lehetővé, hogy a barlang napjainkban látogatható legyen.

Milyen is ez a titokzatos kincsesbarlang belülről?

Egyik legkülönlegesebb tulajdonsága a kincsesbarlangnak, az a geológiai összetétele, amely nagyon ritha a Földön. Másik különlegessége, a tengeri áramlatok és hullámzási folyamatok által létrehozott erozió. Harmadik különlegessége, hogy a karma felfelé irányuló mozgását hatalmas földalatti erők tevékenysége okozta.

Ha ez a barlang a víz alatt maradt volna, akkor a búvárok kedvence lett volna. Telis teli a búvárok által annyira kedvelt galériákkal és kisebb barlangok, amit a tenger által kialakított barlangok tipikus jellemzője. Ahogy a barlangot a földalatti erők a felszínre tolták, a víz úgy csúrdogált ki folyamatosan, így tökéletes menedéket alakítva ki a későbbi civilizációknak.

Később a mészkőfelület szűrő hatása miatt cseppkövek, sztalagmitok és oszlopok alakultak ki. Ezek a képződmények, amik stimulálják a látogatók fantáziáját.

A Cueva del tesoro kamrái

A Barlangnak 7 különböző kamrája van, mindegyiknek megvan a saját neve és egyedi geológiai tulajdonsága.

Az első kamra, amivel szembetaláljuk magunkat az a Szűz kamrája, ahol a látogatók megcsodálhatják a különböző archeológiai maradványokat. Itt látható például a Pozo del Suizo, vagyis a Svájci férfi kútja, amelyet Antonio de la Nari fúrólyukak segítségével hozott létre a 19 század közepén.

Ő volt az, aki feltárta a barlang jelentős részét, mivel több mint 30 évet töltött azzal, hogy megtalálja a barlangban elrejtett kincset, úgy, hogy dinamitokat robbangatott benne. Sőt, Nari a barlangban halt meg egy szerencsétlenül elsült robbantás miatt.

A barlangban továbbhaladván a következő kamrák fogadják a látogatókat:

Cueva del tesoro: labirintus
  • Marco Craso terme: ezt a kamrát Marcus Crassus után nevezték el, aki a római időkben a barlangban bújt el az üldözői elől
  • Sas terme: a karmában látható hatalmas szikla egy sasra emlékeztet
  • Labirintus galériák: ez a kamra egy keresztül-kasul áthaladó átjárók hálózata és egy lenyügöző kialakítás
  • Noctiluca szentélye: egyfajta utalás a Hold istennőjére, éjszakára és termékenységre az ibériaiak és más mediterrán népek kulturájában
  • Vulkán terme: azért ezt a nevet kapta, mert van egy ürege, amely egy szakadékhoz kapcsolódik. Úgy tartják, hogy ez egyszer a tengerhez kapcsolódhatott
  • Tavak terme: a tavak kamrája pont a kamra mélyén fekvő földalatti tó miatt kapta a nevét és vált így ismerté. Nem mellesleg egy csodálatos látványt nyújt.

Vessünk egy pillantást Rincón de la Victoria-ra is

Miután felfedeztük jómagunk is a barlangot, lehetőleg dinamitok nélkül, tegyünk egy kis sétát Rincón de la Victoria-ban. Őrűltség lenne nem megcsodálni az erre a tájra leginkább jellemző természeti jelenséget: Cantales. Ezek nem kevesebbek, mint kis sziklafalak párkányokkal és kis öblökkel, amelyek szintén a Jurassic (Jura) korban alakultak ki.

A maradénk időben pedig nézzék meg a kisvároska maradék látnivalóit:

  • Torre de El Cantal, vagyis El Cantal torony: ezt a tornyot még a muszlim megszállás alatt építették (14. század). A torony fontos része volt a mediterrán partszakasz védelmében.
  • Castillo de Bezmiliana: a város legfontosabb műemléke. A 18. század során építették, III. Charles uralkodása alatt és szintén a város védelmét szolgálta: a kalózoktól. Napjainkban a kastélyban egy kiállítás látható.
  • Santuario de la Virgern del Carmen: Szűz Carmen szentélye. Félúton a tengerparti sétányon látható Szűz Carmen szentélye. Innen a legszebb a kilátás a tengerre.

Hasznos információk

Nyitvatartás:

Télen: 10:00-13:00 majd 15:00-17:00

Nyáron: 10:30-13:00 és 16:30-19:00

Belépőjegyek:

Gyerek (14 éves kortól): 2,75€, felntt: 4,65€, diák és idős: 2,75€

Eljutás:

Busszal: malagai buszpályaudvarról könnyen el lehet jutni  Rincón de la Victoria-ba. A Los Rubios-ba tartó buszra kell felszállni, majd Rincón de la Victoria megállóban le. ( perc könnyed séta és már ott is vannak.

Ajánlott bejegyzések