Cordoba, avagy három kultúra találkozása

Manapság kevesen tudnak Cordoba régi dicsőséges fényéről, pedig egyszer az egyik legfontosabb város volt, talán mondhatjuk, hogy a világ fővárosa. Az akkori Arab Birodalom hatamas földrészeket foglalt magába, nem csak az afrikai kontinensen, hanem az európain egyaránt. Ennek az egykor virágzó birodalomnak Cordobát tették meg fővárosnak, és ahogy az lenni szokott a legfontosabb épületeket, palotákat és vallási építményeket is itt húzták fel. Sajnos sok műemlék az idő múlásával megkopott, vagy leromboltál, de még így is ami szerencsésen ránk maradt, mesébe illő.

Cordobában kettő, a Világörökség részét képező műemlék is fellelhető. Az egyik a Cordoba történelmi központja, és  a másik a Medina Azahara. De nem csak emiatt a két látványosság miatt érdemes ellátogatni oda, a város maga olyan mint egy régi gyöngyszem. A meleg színek, az épületek anyaga és formái, mind-mind egy kis történelmi mediterrán város hangulatát idézi. Ha már teljesen sikerült magunkba szívni a város varázsát és elképzelni, hogy mi magunk is kicsit a múltban vagyunk, akkor már csak a felfedezés marad hátra.

Egy kis történelem

Cordoba gyökerei

Córdoba gyökerei elvesznek az időben. A folyóhoz való közelsége és a megmunkálható földjeinek a gazdagsága miatt egy tökéletes hely volt az első őskori foglalkozásokhoz. De csak a keső Bronz kortól kezdve (IX és VII század Kr.e.), amikor létrejön az első rendes település. A főníciaiak és a görögök érkeztével a félszigetre, a város a Gualdaquivir hajózhatóságának köszönhetően fontos bányászati és kereskedelmi központként újult meg. Ez kedvezően hatott a művészet és a kereskedelem terjesztésének és kapcsolatának, ezzel egyidejűleg összekapcsolva ezt a helységet az akkori fő városokkal.

Római kor

Kr. e. II. században a rómaiak elfoglalták a várost, és ezzel Cordoba a történelmének legragyogóbb éveit élte át ebben, és a muszlim kalifátus korban egyaránt. A II. század közepén Claudio Marcelo generális Cordobát teszi meg Hispania Ulterior (a Későbbi Hispánia) fővárosának. A Köztársaság idején virágzott Cordoba, egészen a mundai csatában elszenvedett vereségig Cézár által. A császári hanyatlás első évei után, Augusto César visszaállította ennek a térségnek a megérdemelt státuszát, földjeit a hadserege legjobb veteránjainak adta, és a Colonia Patricia címet adta neki. Cordoba a római uralom alatt az állami infratruktúrájának egy intenzív monumentalitását és gazdagítását élte meg.

Kétségtelenül a város továbbra is nagy kereskedelmi és kulturális mozgalmaknak adott helyet, ennek bizonyítéka a két fórum: a gyarmati és tartományi. Hatalmas építményeket húztak fel, mint a nemrégiben felfedezett anfiteátrum maximum, és hatalmas templomokat építtettek és az utcákat magas szobrokkal díszítették.

A főváros (tőke) elköltöztetése Hispalis-ba (Sevilla) és a birodalom küszöbön álló felbomlása, egy kultúrális és gazdasági stagnálást eredményezett a térségben, mely a teljes vizigót (nyugati gótok) megszállás alatt uralkodott.

Muzulmán kor

Viszont a VIII. században, egy váratlan fordulat következett be, mely megváltoztatta az egész nyugati világ történelmét és melynek Cordoba volt a színpada. Az arab csapatok egy hányada a mediterrán partoknál szállt földre. Majd könnyedén végeztek a már amúgy is meggyengült visigót királysággal. Cordobát Mugit, Tariq hadnagya foglalta el, innentől kezdve a keresztény és muzulmán népek együttélése megkezdődött. Ennek bizonyítéka, hogy az egyszerű musalla-t (egy olyan emelvény, amely a városfalakon kívüli imádkozáshoz használtak) átszállították egészen a San Vicente bazilikáig, ami a jelenlegi aljama mecset csíráját alkotta.

Cordobai mecset díszes áthidalói

Abd al-Rahman I, az Elmenekült és Kitagadott omajjád megérkezte egyesítette egy uralkodó politikával az elégedetlen oldalakat, és a leendő emír követőit. 756-ban elfoglalták Cordobát és kinyílvánították a független Al-Andalus emirátus fővárosának. Abd al-Rahman I volt az első, aki a cordobai aljama mecseten kibővítéseket vitt végbe, újjáépítette a várfalakat és az Alcázar-t. A megkezdett bővítéseket az emír első fia, Hisham I fejezte be, és felépítette az egyszerű minaretet, ami sajnos napjainkban már nem látható. Abd al-Rahman II hatalomra lépése után megkezdődik a templom második kibővítése és a város nagy építészeti fellendülések korszakát éli.

A mecset belseje
A főváros születése

De csak Abd al-Rahman III uralkodása alatt kapta meg Cordoba a teljese főszerepet. 929-ben kinyilványítják a független Damasco kalifátusz fővárosának, ezáltal Cordoba vallási, politikai és adminisztratív központja lesz az összes nyugat-iszlám királyságnak. Az első kalifa uralma alatt felépítették a Medina Azahara-t, tiszavirág életű város a medina falain kívül, kimeríthetetlen legendák forrása javarészt a megépítéséhez használt gazdag anyagok miatt.

Alhakam II uralmával megkezdődött egy korszak, melyben Cordoba kulturális és épületi csillogása elsöprő. Kezdetét vette az Aljama harmadik kibővítése, és a Medina Azahara összes vagyonát átszállították a mecsetbe. Hixam II, aki uralkodott, de nem irányított, az írányítást Almanzor vezírre bízta, aki a mecset harmadik és egyben az utolsó bővítéséért volt felelős.

Almanzor és Hixam gyenge irányítása után az egyesített királyság nem tartott sokáig. 1013 a kalifátus megbukik.

Kereszténység kora

1236 júniusában Fernando III. csapatai megérkeztek a város kapujába és még ugyanebben a hónapban elfoglalták a várost. Attól a naptól kezdve kezdetét vette a cordobai keresztények áttelepítése,  legfőképp a muszlim külvárosba, azon belül pedig az Ajerquía térségébe. Fernando III 14 templomot építtetett uralma alatt, hetet a Villa térségében és hetet az Axerquía térségében, melyeket a király tiszteletére Iglesias Fernandias-nak neveztek el (Fernánd templomok).

XIV század kemény éveket hoz a cordobai keresztény lakosságra. 1366 és 1369 között kitör a polgárháború, 1349-ben a fekete pestis szedi áldozatait, ami 15 évvel később megismétlődött. A hatalmas halálozási ráta, az élelmiszer és pénzhiány egy nagy gazdasáig és szociális válságba taszítja a várost.

Egy századdal később, a Reyes Católicos (Katolikus királyok) csapatainak gyülekezetével Cordobában, hogy egy végső támadást (csapást) vigyen be a granadai királyságnak, egy reménysugár látszódott, hogy visszaszerezzék a térséget. Ezidőben fogadták Colombus Kristófot is, hogy felfedje az Indiába tartó utazásának részleteit. Miután már az utolsó félelmetes muzulmán ellenfél is elesett, Isabel és Fernando kitiltják az összes zsidó lakost a keresztény területekről, ami az utolsó csapás Cordoba kimerült gazdasága felé.

Zsidók kora

Miután 1236-ban Fernando III, a Szent, meghódította Cordobát, a zsidó közösség fenntarthatta korábbi befolyásának egy részét. A szóbanforgó király egyforma bánásmódban részesítette a keresztény, a muzulmán és a zsidó lakosokat. A zsidó és keresztény együttélés egészen a XIII századig békés volt, amikor is romlani kezdett a zsidóellenes propaganda terjedésétől és a keresztény egyháziak radikalizálódásától. 1391-ben a sevillai főesperes preédikációja következtében a cordobai zsidóság egy hatalmas támadásnak esett áldozatul, mely sokakat arra kényszerített, hogy felvegyék a kereszténységet, mint egyetlen vallást. Az Inkvizíció, amely a XV század végén a Reyes Católicos uralma alatt alakult meg, fáradhatatlanul üldözte a már megtért zsidókat, akikről azt feltételezték, hogy titokban gyakorolják a régi vallásukat. Az inkvizíció célja egy erős és központosított hatalom megalapítása volt, kisebbségek és nézeteltérések nélkül.

Mint ahogy az már korábban is más európai királysággal is megtörtént, mint például Angliával, a Reyes Católicos 1492-ben elrendelték a zsidók kiűzését, akiknek 4 hónap állt a rendelkezésükre, hogy elhagyják az országot, amennyiben megtagadták, hogy áttérnek a keresztény vallásra. Amikor, a kiűzés elrendelése után, szefárdok elhagyták a félszigetet, a házukat és a középületeket, az ő sírkövük és istentiszteleti tárgyaik vagy megsemmisítették vagy különböző célú tevékenységekhez használták, amely nagyon megnehezeíti a zsidó kultúra maradványainak felkutatását és felismerését a spanyol földön. Mivel a zsidóknak nem volt saját építészeti stílusok, sok esetben a musulmánok nyomait összetévesztik vagy az al-Andaluz zsidók lenyomataiként azonosítják.

Cordoba a XVI-XIX. században

A XVI század végén Felipe II visszaállítja a város fontosságát. Parancsára megépítették a Királyi Istállókat és a tiszteletére megépítették a Híd Kaput. Viszont, eme tiszavirág életű felépülést a Bourbon kormány lassította le, mely a teljes hanyatlásért felelős, bár ez a tény nem csökkenti a barokk épületek megépítését jó minőségben és gazdagságban.

A XIX század közepén Córdoba francia ostrom alá került. A napóleoni csapatok állandó ellenállással és heves harccal találták szembe magukat. Ennek ellenére, a városi felújítások, amelyeket a francia kormány ezekben az esztendőkben vitt végbe meghatározó lesz a jövőben. Évekkel később a carlisti viták tovább szegényítették a helyi gazdaságot.

Cordoba a XX.-XXI. század

Cordoba csak a XX század közepén tudta helyreállítani egy részét az elveszett csillogásnak és fontosságnak. A lakosság és a gazdaság növekedésének köszönhetően a város művészetileg és kulturálisan is gazdagodott. Cordoba régi városnegyedét és a Medina Azahara-t a Világörökség részévé nyilvánították, melyre oly sok cordobai büszke.

Milyen lehetőségeink is vannak, hogy Cordobába jussunk?

Szervezett út

Nos, számos szervezett út közül választhatunk, bérelhetünk autót, vagy mehetünk busszal vagy vonattal. Mindnek meg van a maga előny és hátrány, attól függően mit szeretnénk. Nyelvismeret hiányában talán a legjobb döntés, ha szervezett úton veszünk részt, vagy autót bérlünk. Egy szervezett út ára nagyjából 70-80€/fő körül mozog, attól függően, hogy főszezonban vagy még szezon elején/végén megyünk, és persze az utazási irodák között is van árbeli különbség. Plusz pont a csoportos utazásnak, hogy van idegenvezetés a városban, így bőven gazdagodhatunk információval Cordoba történelméről, gasztronomiájáról és kultúrájáról.

Busz

Egy buszjegy nagyjából 15-20€ körül mozog, időponttól függően. Egyetlen nagy hátránya van, hogy nem túl sok járat van naponta, így sok értékes időt elvesztünk. Az utazás hossza nagyjából 2 óra, forgalomfüggő. Cordobában a végállomás 30 percnyi sétára van a történelmi városrésztől.

Vonat

A vonat járatsűrűsége valamivel már jobb, gyorsabban Cordobába érünk, mivel csak 1 óra 5 perc az út és sokkal több időnk marad így felfedezni a várost. Ami hátránya lehet, hogy egy jegy, ami nem oda-vissza jegy, olyan 25-30€ , így már majdnem annyiba kerül, mintha befizetnénk egy szervezett utazásra. A vonatállomás a buszállomás mellett van, így a városközpont gyalog 30 percnyire található.

Kocsi

Amennyiben kocsit bérlünk: Cordoba Malagától mindössze 160 km-re található, így röpke 2 óra alatt már ott is vagyunk. Mindenféleképpen legyen velünk egy GPS, hogy könnyebben odataláljunk. A nagy kérdés, ha kocsival megyünk, hogy hol is parkoljunk. Amennyiben van szállásunk Cordobában, akkor ezt nagyon gyorsan meg is oldottuk, hagyjuk a kocsit a szálláson és már mehetünk is a városba. Amennyiben egynapra megyünk van egy ingyenes parkolási lehetőség, a  Centro Comercial El Arcángel (Avenida del Arcángel, 14010 Cordoba), igazából ez egy bevásárlóközpont, de a parkoló része nem fizetős. A nyitvatartási idő is egészen baráti, reggel 9-től egészen este 10-ig nyitvatart, ami ha reggel 8-kor elindulunk Malagából simán jó, és a történelmi belvárostól csupán 15-20 percnyire van gyalog. Azért a bevásárlóközpontot ajánlottam, mert mint Malagában, Cordobában sem egyszerű a belvárosban parkolóhelyet találni, vagy a másik lehetőség egy parkolóház, de azért 15-20€ is elkérhetnek. Google útvonalterv itt.

A 10+2 legszebb látnivaló Cordobában

1. Torre de la Carahorra

A Torre de la Calahorra az ókortól kezdve az irányítás és a védelem enklávéja volt, melyről néhány az al-Andalúzról szóló arab forrásban tesznek említést, és számos történelmi utalás Córdoba keresztény meghódításától kezdve egészen napjainkig. A patkós boltív a hídhoz rögzített ajtóként működött, és a tornyokkal szegélyezett téglalap alakú burkolatát a XII. században erősítették meg. A XX. század elején művészettörténeti emlékműnek nyilvánították. Különféle felhasználások után, napjainkban az al-Andalúz élő múzeum szerepét tölti be, bemutatva három különböző kultúra együttélését: zsidó, keresztény és a muzulmán.

Torre de la Calahorra Cordoba
Torre de la Calahorra Córdoba

2. Puente Romano

Az említett hidat még Krisztus előtti I. században építették, és számos átalakításon esett át a történelem folyamán. A fő struktúra a középkorból származik, és a legutolsó beavatkozást 1876-ban eszközölték.  A híd 16 ívvel rendelkezik, melyből négy hegyes, míg a többi félkör alakú. A hídszegély közepén egy San Rafael szobor áll, melyet Bernabé Gómez del Río készített a XVI. században. Éppenséggel ez a híd szerepelt a Trónok Harcában is, csak úgy csöndben megjegyzem az 5. évad 3.részében.

Cordoba puente romano
Cordoba – Puente romano

3. Diadalív

Eredetileg a várost körülvevő védőfal része volt, akkor még úgy hívták, hogy a Puerta de Algeciras, vagyis Algeciras-i kapu, mivel ez volt a déli bejárat Cordoba felé. Ezt a nevét a Reconquista során kapta. A XVI. században Hernán Rui III egy nagyobb átalakításnak veti alá a kaput Felipe II látogatása miatt a városba, így kapván a napjainkban ismert külsejét. Három fő részből áll, a két szélét hornyolt oszlopokkal zárja, szabadon hagyva a középső részt, melyet körbe ívelt oromzat koronáz meg. A XX. század elején, fügetlenné válik az őt körülvevő építményektől, és eltávolítják a földet, amíg vissza nem nyeri az eredeti magasságát. Napjainkban, a Puerta del Puente emlékművet mindenki meglátogathatja. A benne lévő állandó kiálító terem mindenki számára hozzáférhető, ott megismerhetjük a kapu történelmét,  alaposan megválogatott szövegeken és képeken keresztül, a tetején lévő kilátóból pedig csodálatos panoráma nyílik az őt körülvevő emlékművekben gazdag környezetre.

Cordoba diadalív
Diadalív

4. Mezquita és a Catedral

La Mezquita-Catedral de Córdoba (cordobai mecset és székesegyház) 1984 óta a Világörökség részét képezi, és mely a nyugat-iszlám legfontosabb emlékműve, és egyike a legelképesztőbb mecseteknek a világon. A története összefoglalja a spanyolországi Omejjád stílus teljes fejlődését, sőt a gótikus, a reneszánsz és barokk stílust is a keresztény építészetben. Úgy tűnik, hogy hely, amelyet a  mecset-székesegyházunk elfoglal, már ókortól kezdve különféle istenek imádatának szentelték. A visigót uralom alatt ugyanazon a helyen épült a San Vicente bazilika, melyre az eredeti mecsetet építették, a helyszín egy részének kifizetése után.

Ezen a téglalap alakú bazilikán, a keresztények és a muzulmánok osztozkodtak egy ideig.  Mikor a muzulmán népesség növekedésnek indult, a bazilikát I. Abderraman teljesen a hatalma alá vonta és megsemmisítette a város első Alhama vagy Fő mecsetjének a végleges megépítéséhez. Napjainkban néhány építőeleme a visigót épületnek beleépült a mecsetbe, amit I. Abderraman építtetett.  A nagy mecsetben két nagy zónát különböztetünk meg, a kert vagy sahn porticado (árkádos sahn), ahol a minaret áll (a reneszánsz torony alatt), az egyetlen beavatkozás Abd al-Rahman III által, és az imaházból vagy haramból. A belső tér oszlopok és kétszínű boltívek nagyszerű kromatikus hatású koncertjének helyszíne. A burkolatot 5 területre van felosztva, mindegyik annak a különböző stílusú kiterjesztéseknek felel meg, amit az évek során véghez vittek.

Cordoba Mezquita
A Mezquita egyik oldalfala

5. Plaza del Potro

Az Ajerquía negyedben található tér nevét a reneszánsz szökőkútnak köszönheti, és amelynek fő díszítőeleme a csikó alak. Hagyományosan szarvasmarha adás-vételi helye és kézműves tevékenységek helye volt, mint ahogy a híres azonos nevű Fogadó is mutatja. Ma az egyik oldalán a Képzőművészeti Múzeum, a másik oldalán a Julio Romero de Torres múzeum található.

Plaza de Potro Cordobában

6. Plaza de la Corredera

A hely, ahol most a tér található, úgy gondolják, hogy egykor egy része a Római cirkuszhoz tartozott. A régészeti beavatkozások megmentettek pár mesés mozaikot abből a korból, melyek a Alcázar de los Reyes Cristianos-ban lettek kiállítva. A jelenlegi téglalap alakú és árkádos elrendezés, amelynek alsó részén boltívek találhatóak, összeköti ezt az építkezést a spanyol városokban készültekkel, ami egyedülálló a maga nemében Andalúziában. Korábban bikaviadal heszíne volt, emlékét a mai napig megőrizve egy Toril nevű kisutca által. A teret különböző vallási cselekvények ünneplésére, kiáltványokra és a francia hódítások alatt kivégzésekrehasználták, mindezek után napjainkban már békésebb tevékenységere használják, számos bár és kávéház található a téren, ahol nyugodtan élvezhetjük a napsütést.

Cordoba - Plaza de la Corredera
Plaza de la Corredera

7. Római templom

A Városháza mellett közvetlenül helyezkedik el Cordoba egyetlen római templomja, legalábbis amiről a régészeknek tudomása van. Császáíri kultusznak szentelve, a hatalmas méretei már-már meghökkentőek. A templom egy cirkusz és a Tartományi Fórum része volt. Eredetileg egy pódiumon helyezkedett el, és hat hatalmas korintuszi stílusú oszlop volt a bejáratánál. Az oszlopokkal szemben helyezkedett el az oltár. Félix Hernández építész által elvégzett rekonstrukció, Cordobának még egy mintát jelentett e város nagyságáról a római korban. Néhány eredeti darab a templomból kiállításra került a Régészeti múzeumban vagy a város szokatlan és szép zugaiban, mint a furulékos oszlop a Doblas téren.

Római templom Cordoba városában
Római templom Cordobában

8. Calleja de las flores

A virágos kisutca

Hamár zegzugok, akkor lessük meg Córdoba egyik legjellemzőbb kisutcáját. A Mezquitához közel van egy kis keskeny utcácska, telis tele miskátlival, amit úgy hívnak, hogy Calleja de las Flores.

Ha végigmegyünk a kis utcán egy pici térhez érkezünk, igazából onnan szép a kilátás, mert ha hátrafodulunk láthatjuk a virágos utcát a háttérben a mecset tornyával. Varázslatos egy kép lesz.

9. Zsidónegyed

Cordoba városa megörzőtt egy zsidó negyedet, mely a történelmi belvárosban helyezkedik le és a Világörökség részét képezi 1994-től. La Judería szomszédsága, városi szempontból a tipikus iszlám elrendezést mutatja be, két központi keresztirányú utcával és kis utak labirintusával, amelyek néha tipikus zsákutcákban vagy sétányokban végződnek. A mostani zsidó negyed határai egészen a Puerta de Almodóvar-tól a mecsetig vannak, és a mostani püspöki szék (régi andalúz erőd) délen. A Rey Heredia utca jelölte a negyed keleti határát, és nyugaton a városfal. A jelenlegi zsidónegyedet egy fal vette körül, mely elválasztotta a város többi részétől és elszigetelte lakóit, miközben megvédte lakóit a keresztények haragjától.

A kisutcákról híres zsidónegyed

A Malburguete kapu, egyike a falon található kapuknak, a mecset előtt helyezkedik el, a mostani Judería utca elején. De nem az összes zsidó élt ebben a negyedben. Eleinte csak ebben a negyedben éltek, majd nagyon hamar, 1260-tól számos másik közeli negyedbe telepedtek le, és később kereskedelmi negyedekbe is, ez is azt mutatja, hogy könnyedén mozoghattak és költözhettek a városon belül. Az évszázadok során a szefárd zsidók a város más területein is éltek. Alfonso X, a bölcs, 1272-ben engedélyezte, hogy a zsidók a város más részeiben is letelepedhessenek, létvehozva ezzel a ma ismert zsidónegyedet a mecset körül. 1478-ban Francisco Valdés bíró áthelyezte a zsidókat a régi Alcazár városnegyedbe. Ennek ellenére, a zsidó közösség panaszt nyújtott be a királynak és pár évvel később sikerült visszatérniük a régi negyedükbe.

10. Zsinagóga

az egyetlen Andalúziában és a harmadik a legjobban megőrzött zsinagóga a középkorból egész Spanyolországban, a cordobai zsinagóga, mely a Judería (zsidó) negyedben található. Az épületen található feliratok szerint 1314 és 1315 között épült, és mely templomként szolgált egészen a zsidók végleges kiűzésig. A kerten keresztül egy kis terembe juthatunk be. Tőle jobbra található egy lépcsősor, mely a nők részére fenttartott szobába vezet. Előtte pedig a főszoba van. A zsinagóga négyszög alaprajzú, és a falakat mudejar arabeszkek (bonyolul, ám szabályos növényi vagy groteszk díszítés) díszítik. A fal, mely a nők számára fenntartott lelátót támasztotta, három gyönyörűen vakolt és díszített boltívvel nyílik. 1492-ben a zsidókat kiűzték, a templomot kórházként használták, majd később San Crispín remeteségévé és végül óvodává váltak. A XIX. század végén Nemzeti Emlékműnek nyilvánították.

A cordoba zsinagóga belseje
A cordobai zsinagóga belseje

11. Alcazár de los Reyes Cristianos

Az Alcázar de los Reyes Cristianos, a szilárd falú erőd és palota, mely magában hordozza Cordoba építészeti fejlődésének nagy részét. Római és vizigót maradványok továbbra is együttélnek arab eredetű maradványokkal ezen a fenséges helyen, mivel ez volt a város uralkodóinak kedvenc helye. Mikor 1236-ban Cordobát meghódította III. Fernando, a szent, az épület, mely a régi Califal kastély részét képezte, teljesen el volt pusztítva. X Alfonso, a bölcs, kezdte el a restaurációt, melyet XI Alfonso uralma alatt fejeztek be. A történelem során számos szerepet töltött be, volt Szent Iroda székhelye (inkvizíció) vagy éppen börtön (a XIX század első felében).

A látogató, aki először nyer bepillantást ebbe az erődítménybe,  egy szinte téglalap alakú építmény lepi meg, hatalmas kőtömbökből készült falakkal és négy toronnyal a sarkokban (Los Leones- Az oroszlánok, La Inquisición – Az inkvizíció, Homenaje – Tisztelgés és a Las Palomas – Galambok). Belül, a teraszok körül különleges egzotikus és gyönyörű virágokkal, aromás gyógynövényekkel és biuja fákkal díszített egységek vannak. A szobák és a folyosók gótikus kőkupolákkal vannak lezárva. Az egyikben a látogatható galériák közül egy a III. század első negyedéből származó pogány szarkofág van kiállítva. Az elülső részén egy domborművet figyelhetünk meg , egy allegóriát, melyben láthatjuk az elhunyt lépéseit a túlvilág felé vezető úton egy félig nyitott kapun keresztül.

Az összes szoba közül, egy kis barokk kápolna kiemelkedik: a mozaikok szalonja, melyben a Corredera tér altalajából származó római kori maradványok vannak kiállítva. Ezen szoba alatt találhatóak arab kultúra ihlette fürdők, három boltozatos szobára osztva, csillagos tetőablakokkal.  Ezek a szobák a Homenaje (Tisztelgés) torony alatt található kazánnal vannak összekötve. A két belső udvar közül, a Mudejár hívja magára jobban a figyelmet a szépsége miatt. Márványpadlóval, a csatornákon és a medencéken átfolyó víz morajával felfrissíti a környezetet és ellazítja a fáradt látogatót.  A hatalmas kertek, melyek körbefogják A komplexumot körbefogó hatalmas kertek megmutatják ennek a cordobai Alcázarnak a monumentalitását és pompáját.

Alcazár Cordoba
A cordobai Alcazár

12. Medina Azahara

A Medina Azahara 2018-tól a Világörökség részét képezi.

Medina Azahara, a pazar és titokzatos város, amit Abd-al Rahman III. építtetett a Sierra Morena lábainál, és mindössze 8 kilóméterre található a fővárostól, Cordobától. Medina Azahara még a nevében is legendás történeteket hordoz. A népi hagyomány szerint, Kr.u. 929-ben az önmaga által kinevezett Abd al-Rahman III. kalifa 8 évnyi uralma után úgy döntött, hogy kedvence, Azahara (női név) tiszteletére egy nádorvárost építtet. A legújabb tanulmányok azonban szilárd bizonyítékokkal szolgálnak arra az okra, amely a kalifát Medina Azahara megalapítására késztette. Az erős és hatalomteljes újonnan létrehozott Nyugati Független Kalifátus (egyike a legnagyobb középkori királyságoknak Európában) megújított képét fogadja el az új Medina legvalószínűbb eredetének.

A város 3 teraszra van bontva, melyeket falak vesznek körül. A királyi Alcázar a legfelsőbb és a középső teraszon helyezkedik el. A legalacsonyabb terület a lakásoknak és a mecsetnek tartották fent, amelyeket a falakon kívül építettek. A történelmi források 10.000 emberról számoltak be, akik részt vettek napi szinten a város megépítésében. Abd al-Rahman nem spórolt a anyagokon, hogy elérje a kívánt hatást: a hatalomtejles királyság jelvényei, amit ő kormányzott. A gazdag ibolya és vörös márványok, arany és gyönyörű drágakövek, sőt a legjobb kőfaragók gondos kivitelezése és a legendás bizánciak közreműködése hozzájárultak az értékes projekt felmagasztalására.

Az erőd egy része közjellegű volt, és itt fogadták a hivatalos látogatásokat. A legfelsőbb részében helyezkedett el a Salón Alto (Legmagasabb terem), amely öthajós árkádokkal van elrendezve. Kicsit lentebb található a Salón Rico (Gazdag terem). A szoba három hajóra oszlik piros és kékes mármol boltívekkel, bezárván az oldalakat és megnyitja a középső részt. Az atarique dekoráció (faragott növényi motívumok) és az anyagok gazdagsága, a szépen díszített burkolat, fürdőkkel kiegészítve és Jardín Alto-ra nyílva hozzájárult a neve kiérdemeléséhez (Gazdag terem). A Jardí Alto négy részre van bontva, a kereszteződési pontot egy pavilon és négy medence foglalja el. Ezek közül az, amelyik a Salón Rico-val van szemben legendává vált, hogy a medence belsejét higannyal töltötték meg hogy ezer színű villanással fürdesse meg a grandiózus házat. Egy meredek rámpával rendelkező utcakomplexum a nagy keleti portikához vezet minket, amelyen keresztül a kalifa által fogadott nagykövetségek léptek be.

Ez az ünnepélyes ház nagy veszteségeket szenvedett az egymást követő háborúkban, melyek a XI. század elején elpusztították al-Andalus-t és romokká változtatták a Medinat al-Zahra-t. Az ideális város megteremtésére irányuló erőfeszítések csak 70 évig tartottak, tiszavirág életű lét az első kalifa kedvencének.

Cordoba - A Medina Azahara felülnézetből
A Medina Azahara felülnézetből

Mit és hol együnk Cordobában?

Bar Santos

Az étterem, ahol hatalmas tortilla de patatas-t készítenek és még isteni finom is. Különc szokás, hogy ott nincsenek asztalok, hanem a mecset védőfala mellett található magasabb patkákat használják ebédlőasztalnak. Amilyen fura, olyan hangulatos igazából. És mindig nagy a sor…nem véletlenül, finom és jóáron is vannak az ételek. Kérjük tipikus cordobai salmorejo-t, tortilla de patatas-t és együnk úgy, mint a spanyolok.

Egy tökéletes cordobai ebéd a Bar Santosban

Mercado el Marqués

Egy igen furcsa kis hangulatos sarok a nyüzsgő belvárosban. Az éttermek és az asztalok egy udvarban vannak, ahol lehetőségünk van több féle ételt kipróbálni. Ha szeretitek az édességeket, akkor kóstoljátok meg Cordoba tipikus süteményét a pastelón cordobés-t egy kávé mellett.

Casa Pepe de la Judería

Egy étterem, amely tipikus andalúz ételeket szolgál fel. A helynek van egy gyönyörű tetőterasza és a belső dísz hagyomány cordobai elemekkel van díszítva. Van náluk minden, ami cordobai: salmorejo, gazpacho és flamenquín.

A tapason túl, avagy tudtad hogy…?

  1. Minden évben itt tartják meg a nemzetközi Gitárfesztivált, ahol mindenféle stílus megtalálható: rock, flamenco, blues, jazz és klasszikus gitár
  2. Cordobában található a legfontosabb olivafa ültetvényes, mely már elég, hogy egy autentikus kulturális tájről beszéljünk, így a jővőben a Világörökség részévé szeretnék nyilváníttatni
  3. Az egyedüli etnobotanikai múzeum Spanyolországban. az első spanyol múzeum, amely bemutatja, hogy a különböző kultúrák hogyan kapcsolódtak a növények lenyűgöző világhoz, és hogyan profitálnak belőlük
  4. Van egy legenda egy titkos alagútról, mely összeköti a Medina Azahara-t a cordobai mecsettel. Úgy tartják, hogy az emírek és a kalifák használták, mikor el szerettek volna menni imádkozni a mecsetbe. Sajnos a mai napig nem bukkantak ennek a titokzatos alagútnak a nyomára
  5. Köztudott tény, hogy az iszlám vallásban a mecset alapelemeinek Mekka felé kell nézniük, mivel arrafelé fordulva imádkoznak. Viszont a cordobai mecset márcsak azért is különös, mert a kibla (imairány) fala nem Mekka felé néz. Így a szent város helyett a mecset dél felé néz, a Szahara sivatag irányába. Vajon egy véletlenül ejtett hiba vagy egy érthetetlen titok?
  6. Lenne egy kívánságod, de nincs mágikus lámpásod? Sebaj, a cordobai mecseten találsz egy a falba ágyazott kövületet, amely a kívánságok csillagaként vált ismerté. Egy tipp, hogy merre keresd: sétálj végig a Torrijos utcán, mivel úgy tartják, hogy az egyik sarkán van a csillag

Hasznos információk

Amennyiben nyáron utazunk Cordobába vigyázzunk a nagy meleggel. Főleg júliusban és augusztusban a napon könnyen lehet akár 50 fok is, így jobb ha a délutáni órákban inkább fedett helyen vagyunk, vagy legyen nálunk elég folyadék.

Cordoba tipikus ételei a salmorejo (sűrű paradicsomos szósz), a flamenquín (sajttal és sonkával töltött rántott sertéshús), tortilla de patatas és a pastel (cukros péksüti) cordobés.

Ajánlott bejegyzések