Semana Santa, így telik a Húsvét Malagában

Így a Húsvét közeledtével mi másról is írhatnék, mint a Húsvétről, amit itt úgy ismernek, mint a Semana Santa. Ahhoz képest, hogy a két ország nincs is annyira messze egymástól, a húsvéti szokásaik teljesen eltérnek a mieninktől. Nincs locsolkodás, nincs tojáskeresés, de helyette vannak trónok, felvonulás és napokon át tartó ünneplés.

Egy kis részlet a felvonulásból

Húsvét egy nem helyi szemével

Azért, hogy ne csak száraz információ legyen az itteni Semana Santáról, gondoltam leírom, hogy én hogy látom ezt az ünnepet.

Nos, először is tömeg és tömeg, ez az első szó, ami eszembejutt a malagai Húsvétról. Aztán a tömjén illata, az egész utcát, sőt az egész belvárost átjárja. Végül pedig a gyönyörű trónok. A kedvencem: túldíszített, gyertyás, aprólékos és a szád tátva marad utánna. Ez az első emlékem róla.

Röviden, hogy itt hogy néz ki a Húsvét: az itteni testvériségek hatalmas, emberek által cipelt trónokat vonultatnak fel több mint egy héten keresztül, majdnem minden nap a városban, egy előre meghatározott útvonalon. A trónokat beöltözött emberek kísérik, jelen van egy zenekar és számos fontos ember. A boltok legtöbbje bezár és mindenki a felvonulást nézi. Igazából szinte egész nap csak felvonulás van, meg misék, megemlékezések és baráti összejövetelek. A város úszik a tömjén illatában, az utcákat zeneszó zengi be és az egész város egy nagy fiesztává alakul.

Felvonulás

Először az Erasmusos éveim alatt volt szerencsém megtapasztalni az itteni Húsvét ünnepét, és persze hogy nem szeretek kimaradni a jóból, így a táskám magam elé csapva (fő a biztonság!) belevetettem magam a tömegbe. Lehet egy medvével egyszerűbb megküzdeni, mint egy olyan helyet találni- vagy csak simán közlekedni-, ahol jól látható a felvonulás. De hát nem adtam fel ilyen könnyen, és szépen finoman csak sikerült egyre közelebb és közelebb férkőznöm az első sorhoz és onnan már láttam is valamit. Ilyen szempontból szerencsés, hogy egy trónon viszik a szobrokat, mert így azokra jobb a rálátás.

Ez volt az első próbálkozásom, másodjára már kicsit jobban kiismertem magam a kisutcákban és egyikből átvágva a másikba, beelőzve a tömeget és a felvonulást, már az első sorból tudtam nézni a menetet. Azt kell, hogy mondjam, hogy sokkal jobb volt. Közelről már lehetett látni a keresztet, a nazaréneket, a gyertyákat, zenekart és persze a felvonulás fénypontját a trónt. Az illat, a hangulat és a zene megtette a hatását, és az ember úgy érezte, hogy ő is része a parádénak, még ha nem is a felvonulásban sétált. Egy lebilincselő és hatalmas ünneplés, ahol mindenki részt vesz.

A mostani tradíció

Nekem a spanyolokról egy olyan képem van, hogy mélyen vallásosak, így egy-egy ebéd során felmerültek kérdések ezzel kapcsolatban. Az egyik ilyen kérdés a Húsvéttal volt kapcsolatos, és annak jelentőségével és mostani megítélésével. Régebben a Semana Santa inkább vallási ünneplés volt, a hívők így mutatták ki a hitüket és a megemlékezésüket. Manapság ez sokkal inkább tradíció, egy hagyomány, mintsem vallási ünnep. Persze vannak mélyen vallásosak is, akiknek még mindig ugyanazt az értéket és célt képviseli a Semana Santa, de a legtöbb lakosnak inkább már tradíció.

Mikor is van Húsvét?

Kezdjük a legelején, mikor van Húsvét? Ugy ez a kérdés minden évben felmerül, mivel a Húsvétot a Holdnaptár szerint számoljuk, nem pedig egy fix napra esik. Az első nap mindig egy vasárnap. Miután hivatalosan is a csillagászati tavaszba léptünk (március 19, 20 vagy 21), onnantól nézve az első telihold előtti vasárnap a Húsvét első napja. Attól a naptól kezdve számoljuk a húsvéti napokat. Szám szerint 9 szent nap, amikor a spanyolok ünnepelni tudnak.

A Húsvét nem másik napon, mint Virágvasárnapon kezdődik. Itt ezt a a napot Domingo de Ramosnak hívják. A történelem szerint ezen a szent napon vonult be győzedelmesen Jézus Krisztus Jeruzsálembe. Megemlékezésképpen ezen a napon tartják a pálmaleveles felvonulást, amikor az emberek, a nazarének és még a gyerekek is pálmafalevéllel a kezükben kísérik a felvonulást.

Miért pálmafalevél? Mikor Jézus Krisztus Jeruzsálembe érkezett, az ottani emberek egy pálmafalevéllel a kezükben tapsolták. A mai nap főeseménye a felvonulás mellett a pálmafalevél megáldása és a mise. Miután a pap megáldja a pálmalevelet a misén, egy szent helyre helyezi, ami ottmarad egészen a Semana Santa végéig. A hívők pálmafalevelét is megáldják ez alkalommal, és ők a házukban lévő szent kereszt mellé helyezik, hogy ezzel emlékezzenek Jézus győzelmére. Amikor véget ért az ünneplés, a levelet (a hívőkét és a papét) elégetik a templomban és a hamuját a következő év Hamvazó szerdáján használják fel.

Papok pálmafalevéllel a kezükben

A Domingo de Ramos naptól számítva egy hétig tart a Semana Santa. Minden napra másik megemlékezés esik, és a trónok eszerint vonulnak fel. A trónokon található szobrok pedig egy-egy jelenetet jelenítenek meg Jézus életéből, mint a híres utolsó vacsorát, Jeruzsálembe való bevonulását vagy az üdvözlést.

Húsvét előtt egy-két héttel…

Megvan a dátum, elkezdődnek a készületek. A belvárosban a teraszokat beöltöztetik damaszkuszi vörös anyagokba, legfőképpen a Larios utcát. Egy héttel pedig a Semana Santa előtt már láthatunk pár trónust. A legnagyobb hívők már akkor elkezdenek gyakorolni, persze közel sem annyian öltöznek be, mint a főünnepség alatt. Mindegyik trón egy-egy testvériséghez tartozik. Vannak testvériségek, amelyek nagy múlttal rendelkeznek, és vannak, amelyek még csak most kezdik építeni a jövőjüket. Múlttól függetlenül mindenki belead apait-anyait.

“Traslados”, a szobor átszállítása a testvériségbe

Nem csak próbákat láthatunk etájban. A templomok korlátolt mérete és a trónok hatalmas mérete miatt a testvériségeknek nincs más választásuk, mint máshol tárolni a trónok alapját, a szobrot és minden egyéb kelléket. Ezt a tárolót hívják a Trónok termének. Itt tárolják, kiállítják és megőrzik az elemeket, míg el nem kezdődik az ünnep. Minden testvériségnek meg van határozva, hogy honnan kell indulnia, így nem árt már a Semana Santa előtt átvinni a trónt. Sokszor ezek a “trasladosˇvagy magyarul az “átszállítások” felvonulásokba csapnak át, mondjuk úgy mint egy főpróba: zenekarral, virágokkal, virágszirmokkal és tömjénnel. Így igazából a húsvéti ünneplés hetekkel ezelőtt megjelenik a malagaiak életében.

Tronos vs pasos…magyarul?!

Szóval a felvonuláson részt vesznek az úgynevezett tronos, vagy trónok, ám nem mindenhol. Míg Malagában trónok vannak, addig más provinciákban pasos-ok. A különbség a trónok (tronos) és a pasos (a trónusok másik fajtája) között, hogy a pasos-okat cipelő emberek teljesen a pasos alatt vannak és nem látszódnak. Emellett a nyakukon viszik a tartórudakat, a szobrok – velük együtt a pasosok is – kisebbek és könnyebbek. Cipelésükhöz elég 35-60 ember. Sőt, a madridi pasosoknak még kerekei is vannak.

A trónok velük ellentétben sokkal nagyobbak, és ebből adódóan a súlyuk is igen jelentős. Egy trónust általában 150-200 ember visz, de a legnagyobb trónhoz nagyjából 300 ember kell. A nézőknek biztosan jobb, a trónust cipelőknek már lehet nem annyira, hogy ők nem a trón alatt vannak, hanem mellette, előtte, mögötte, egyszóval körülötte mindenhol, így bárki láthatja őket.

Kicsit meghökkentő lehet, de egyes trónok akár 4200 kg-ot is nyomhatnak. Az azért már súly. Régebben hajómatrózokat kértek meg, hogy cipeljék a trónokat, mert ők olyan fizikai formában voltak, hogy könnyebben ment nekik.

Még egy kis apróság. Míg a pasosok estében a szobrot és a tartószerkezetet cipelő emberek nagyjából 800-900 méterenként cserélődnek, addig a trónokat ugyanazok az emberek viszik végig.

A felvonulás összetétele

A trónokat két csoport irányítja. Egyrészről a kormornyikok egy csoportja, akik kalapáccsal és haranggal jelzik, hogy mikor kell felemelniük, megállítaniuk vagy letenniük a trónt. Másrészt az előljárók csoportja, akik a fordulókért és azok pöpecül való lebonyolításáért felelnek. A kommunikáció a két csoport között hihetetlenül fontos, hogy minden zökkenőmentesen menjen.

Természetesen nem csak ők vesznek részt a felvonuláson. A felvonulás kezdetét az “utat mutató kereszt”, vagy Cruz de Guía jelzi, amit általában mindkét oldalon két lámpát tartó segítő kísér. Néha a kereszt után jön a előzenekar dobosokkal és tromitásokkal. A testvériségtől függően a zenekar után jöhetnek a gyerekek, vagy rögtön a gyertyákat tartó nazarének. Ők teszik ki a menet nagy részét és a rangidősség szerint rendezve.

Annak érdekében, hogy minden úgy menjen mint a karikacsapás, más felelősök is vannak a felvonulásban: a felvonulás vezetője, a szakasz vezető és a harangozók. A harangozók azok, akik a tipikus malagai felvonuláson használt fémhangszert szólaltatják meg, ami jelzi a keresztnek (inkább azt azt vivő embereknek), hogy mikor emelik fel vagy teszik éppen le a trónt.

Közvetlen a trón mellett haladnak az oltárfiúk, a ceroferarios – gyertyatartó emberek, pertiguero – ők jelzik, hogy mikor kell sétálniuk az acólitosoknak (fiatalok csoportja, akik a testvériséghez tartoznak), és végül a turiferários, akik feladata a trónok útjának tömjénezése.

Húsvéti muzsika

A másik fontos szereplője a felvonulásnak az a zene. Még a kezdetekben a trónokat katonai zenekarral kísérték, és a dobokkal adták a menet ütemét. Néhány testvériség esetében a mai napig kísérik katonai csoportok a felvonulást.

Semana Santa zene

A napjainkban is ismert zene tipikusságát Malagának köszönhetik, ugyanis innen terjedt el, hogy a trónokat csak dobokkal és trombitákkal kísérjék. Semmilyen másik hangszert nem használtak. Majd később ez a módszer egész Andalúziában és végül Spanyolországban elterjedt.

Másik tipikus a zenéhez köthető malagai eltérés, hogy a zenekarok a Krisztus szobrot is elkísérik. Míg más provinciákban csak a Szűz Máriát kísérik zenekarok.

Vannak testvériségek, akik szomorúbb témát jelenítenek meg a trónokon. Az ő estükben zenei kápolna, fúvósnégyes vagy kórus előzheti meg a trónt, vagy csak csöndben sétálnak.

Körbe-körbe karikára, avagy az útvonal

A trónoknak egy előre meghatározott utcákból álló útvonalon kell végigmenniük. A mostani hivatalos útvonalban (kötelező utcák) benne van a Plaza de la Constitución, Calle Larios, La Alameda és a Catedral. Habár vannak olyan utcák, amelyek majdnem mindegyik felvonulás útvonalában benne vannak. Ilyen például a Carreterías vagy a Calle Granada.

Az útvonal mellett (a Plaza de la Constitución-on, az Alameda-n) vannak kihelyezve székek és lelátók, ahová borsos áron leülhetünk és onnan nézhetjük végig a felvonulást. Az onnan befolyt összegeket a Testvériségek Egyesületének adják, akik a felvonulás egy részét finanszírozzák a testvériségeknek.

Akik az első sorból szeretnék nézni a felvonulást, de nem szeretnének fizetni az ülőhelyért, nekik időben kell érkezniük, mert a tömeg gyorsan nagy tud lenni és az igazi hívők képesek órákon át várni, csak hogy az első sorból tudják nézni a felvonulást.

Az útvonal mellett a felvonulás időpontja is fontos. Ugyanúgy egy előre meghatározott időpontban kell elindulniuk a trónnal, és ha ez nem sikerül, akkor még büntetést is kaphatnak.

Malaga egyedisége

Nem csak zenei téren különbözik Malaga a többi várostól. Más a katonasághoz kapcsolódó elemek is megfigyelhetőek a felvonuláson. Pár testvériség esetében a katonák is részt vesznek a felvonuláson. Kisebb vagy nagyobb arányban, de részt vesznek, és ez nagyon atraktív különlegesség sok testvériségnek, és persze a nézőknek.

A Légió felvonulása

Így módon a légió Nagycsütörtökön történő partraszállása a kikötőben, és felvonulása a Congregación de Mena, a polgárörség a Expiraciónnal vagy a nagyszerdai ejtőernyősök az Ánimas de Ciegos felvonulásában sok-sok érdeklődő szempárt vonz. A költők, a kiállítások és a őrségváltás egyike azt ez jellemző különleges kötelékeknek.

A Légió érkezése a malgai kikötőbe @malagahoy.es

Röviden tömören ennyi lenne az itteni Húsvét ünnepéről. Amint olvashattátok, a spanyolok teljesen máshogy emlékeznek meg a Semana Santáról, megvan a saját hagyományuk, amire nagyon büszkék. Az ünneplés, megemlékezés egészen egy hétig tart.

A tapason túl, avagy tudtad hogy…?

  • A felvonulások közül szinte mindegyik végighalad a Carreterías utcán, és annak elején vagy egy lépcsősor, amit úgy neveznek, hogy Tribuna de los pobres, vagyis a szegények lelátója. A neve sejtetni engedi, hogy mit is takar ez. Sokan itt ülve vagy állva várják a felvonulást, mert mivel magasan vannak jó kilátás nyílik a trónokra és nem kell fizetniük sem.
  • A legrégebbi testvériséget 1505-ben alapították, a Real Cofradías Fusionadas.
  • Néhány felvonuláson láthatunk fekete zászlókat, amiket a földön húznak. A jelentése: megtisztítják Krisztus kiöntött vérét a földön.
  • Szűz Mária virágköntöse. Minden évben a Virgen de las penas-t felvonultató testvériség új köntöst sző a Szűznek virágokból. Miért is így alakult ez ki, az sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk. Kezdetben a testvériségnek nem volt elég tőkéje, hogy köntöst vegyen a szobornak, így virágból szőttek egyet. Ez a hagyomány pedig a mai napig él.
  • A leghosszabb útvonalat bejáró trón a “La esperanza”, ami 6. 360 métert tesz meg.
  • Még több különbség. Mint sok másik provinciában a trónok belépnek közvetlenül a templomokba, míg Malagában számos testvériség az úgynevezett “encierros” (bezárás) ünnepelni. A bezárás nem más, mint a trón visszavétele a raktárba.
Húsvét édesség: torrijas
Torrijas

+1: A húsvéti édesség: a torrijas. Ezt az édességet minden család legalább egyszer elkészíti a Semana Santa alatt. Tejbe vagy borba áztatott kenyér, bepanírozva majd olajban kisütve. Ezután fahéjas cukorban megforgatják és már mehet is a pocakba.

Az eredeti nyelvű forrásokat megtalálod itt, itt és itt.

Ajánlott bejegyzések